Az AI korában még inkább előtérbe kerülhetnek a soft skillek

Röviden összefoglalva, mit értünk soft skillek alatt?

Azokat a személyes készségeket, amelyek elősegítik a másokkal történő gördülékeny együttműködést, így hozzájárulnak a sikeres munkavégzéshez. Utóbbi miatt az IT-s pozíciók esetében is nagy hangsúlyt fektetnek a soft skillekre a kiválasztás során. Sorra tapasztaljuk, hogy a technikai szempontból legjobb hallgatóink nehezebben jutnak tovább a HR-interjúkon, ha kevésbé erősek a soft skillekben. Ennek az oka, hogy a másokkal való együttműködésre általában nagyobb kihívás megtanítani valakit, mint elmélyíteni a már bizonyos szintű kódolói tudással bíró jelölt technikai skilljeit.

‍

Mely készségek tartoznak a programozók számára nélkülözhetetlen soft skillek közé?

Nagyon fontos az önismeret: tisztában kell lennünk a saját képességeinkkel, határainkkal, erősségeinkkel és gyengeségeinkkel. Jó, ha tudjuk magunkról, hogy mitől válunk feszültté, frusztrálttá, mert ha felismerjük magunkon ezek jeleit, akkor tehetünk annak érdekében, hogy azok ne uralkodjanak el rajtunk. 

A jó kommunikációs készség szintén alapvető skill a munka világában a programozás területén is. Amikor például együtt kell működnünk a miénktől eltérő személyiségű vagy gondolkodású emberekkel, előfordulhatnak kisebb-nagyobb surlódások. Az ilyen helyzetek megfelelő kezeléséhez szükség van asszertív kommunikációra. A megfelelő visszajelzés technika is fontos annak érdekében, hogy képesek legyünk olyan visszacsatolást adni, amiből a másik fél épülni tud. Képesnek kell lennünk arra, hogy egy problémát másokkal közösen, érezelemmentesen oldjunk meg, és itt az érzelemmentességet a szó pozitív értelmében használom. 

Nélkülözhetetlen az empátia, vagyis az, hogy bele tudjunk helyezkedni a másik nézőpontjába. Az empátia erősen kötődik a kommunikációs készséghez. Ha egy szituációban azt érezzük, hogy empatikusan és nyitottan fordulnak felénk, akkor szívesebben nyilvánítunk véleményt, osztjuk meg az ötleteinket. Egy munkahelyi brainstorming keretében ez kiemelten fontos, hiszen ezen alkalmak lényege pont az, hogy új ötletekkel álljunk elő. Emellett a fejlesztői munkák esetében is előfordulhat, hogy olyan személlyel kell egyeztetnünk, akinek a technikai tudása a miénknél alacsonyabb szinten van. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy türelmesek maradjunk, az igény pontos megértésére törekedjünk, és annak megfelelő megoldással álljunk elő. 

Ne felejtsük el a prezentációs készséget sem, amelynek az állásinterjúkon is nagy hasznát vesszük. A kiválasztási folyamat részeként elsősorban magunkat kell prezentálnunk, de előfordulhat, hogy a technikai interjú során be kell mutatni egy kódolási feladat megoldását. Programozóként a mindennapi munka során is gyakran kell prezentálni (demózni), akár heti vagy kétheti szinten.

Ezenkívül az IT pozícióknál kifejezetten jellemző a rugalmas vagy a kötetlen munkaidő, így az ember maga gazdálkodik a munkaidejével, és önállóan osztja be az erőforrásait. Ezt a nagyobb fokú szabadságot tudni kell jól kezelni, így fontos az időmenedzsment. 

Az alkalmazkodókészség is hasznos skill programozóként, hiszen ezen a területen állandó a változás, illetve vállalati szinten is bármikor adódhat olyan helyzet, amely rugalmas hozzáállást igényel.

Ezek a skillek nemcsak a kollégákkal történő munkavégzést, hanem adott esetben az ügyfelekkel, partnerekkel való együttműködést is meghatározzák. Épp ezért a programozóképzéseinken is nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésükre, illetve mindez már a kiválasztási folyamatunkban is erőteljesen tükröződik.

‍

Hogyan méritek fel a soft skilleket a Green Fox kiválasztási folyamatában?

Sajnos ezeket készségeket meglehetősen idő- és energiaigényes felmérni, mi pedig arra is törekszünk, hogy a kiválasztási folyamatunk minél kompaktabb legyen. Így a jelentkezőink egy rövid, játékos tesztet töltenek ki a folyamat elején, az interjún pedig a skillekre irányuló kérdésekkel próbálunk meg még teljesebb képet kapni a jelölt személyiségéről. Utolsó lépésként pedig egy szimulációs gyakorlat során a jelentkezőknek párban kell megoldaniuk egy feladatot, mentori segítséggel. Itt főként azt figyeljük, hogy a jelöltek mennyire nyitottak a másik gondolkodására, hogyan kommunikálnak egymással, támogatják-e egymást, ha például a kiindulási tudásuk technikai értelemben nem azonos.

‍

Mennyire fejleszthetők a soft skillek, és hogyan történik ez a programozóképzésen?

Fejleszthetők, de a hiányosság típusától és mélységétől függően rövidebb vagy hosszabb idő alatt. Ha például valaki perfekcionista, annak egészen mély gyökerei lehetnek, így több időt igényelhet a változás. Mindegyik soft skillre igaz, hogy tapasztalati úton, különböző gyakorlatokkal fejleszthető a leghatékonyabban, ezért a Green Foxnál ez történik kiscsoportos tréningek keretében. A prezentációs skillekről szóló tréningen tippeket adunk, hogy mitől jó egy prezentáció, majd előadásokat is tartanak a hallgatók, és arra visszajelzést kapnak. Már a képzés alatt tapasztalni szoktuk a fejlődést, látszik, hogy a hallgatók beépítik a tanultakat. Tartunk produktivitás tréninget is, ami az időmenedzsmentről és az energia beosztásáról szól. Nyújtunk tréninget az önismeretről is, aminek a keretében azzal foglalkozunk, hogy ki milyen típusú személyiség, milyen stresszorokra érzékeny, és hogyan tudja ezeket kezelni. Amikor már jobban ismerik egymást a hallgatók, a visszajelzés-technika tréning következik, ahol visszacsatolást adnak egymásnak arról, hogy kivel milyen együtt dolgozni.

‍

A fentiek közül melyik okozza a legnagyobb nehézséget a tapasztalatod szerint?

Egyértelműen a prezentáció, pedig nélkülözhetetlen skill. A képzésen, ahogy sokszor a munka világában is, angolul kell prezentálniuk a hallgatóknak, ami sokakat feszélyez, még akkor is, ha egyébként jól tudnak angolul. A programozás iránt érdeklődők között sok az alapvetően introvertált, feladatorientált személyiség, akiknek nem komfortos, hogy el kell adniuk magukat vagy rámenősnek kell lenni egy interjúhelyzetben. Náluk a képzés során igyekszünk azt elérni, hogy lehetőségként éljék meg, hogy ebben is fejleszthetik magukat. Coaching lehetőséget is biztosítunk a hallgatóinknak, így ha a csoportos tréningeken feljön egy mélyebb probléma vagy személyes elakadás, amit meg szeretnének oldani, akkor a pszichológus kollégáimmal segítünk.

‍

Az AI megjelenése teljesen átírhatja, hogy milyen skillekre lesz szükség a jövő munkahelyein, főleg programozóként. Mi a helyzet a soft skillekkel, továbbra is fontosak lesznek?

Már azt is számtalan szakember vitatja, hogy a programozás “hard részét” egyhamar ki tudná váltani a ChatGPT, de a soft skillek esetében ez egyelőre elképzelhetetlen. A cégek olyan programozókat keresnek, akik amellett, hogy technikai értelemben felkészültek, együttműködőek, nyitottak, gördülékenyen kommunikálnak és empatikusak, valamint felelősséget vállalnak magukért akár nehéz kommunikációs helyzetekben is, az AI pedig ezeket nem tudja helyettünk képviselni. Tulajdonképpen már ahhoz is empátiára van szükség, hogy a megfelelő kérdést fel tudjuk tenni a ChatGPT-nek, ami alapján tényleg segíteni tud nekünk. Ha feltételezzük is, hogy a jövőben támaszkodhatunk az AI-ra, a programozóktól megkövetelt skillset arányaiban akár még jobban el is tolódhat a soft skillek irányába.